Élménybeszámolók, cikkek

Rejtőző  értékeink 1. Cinkota látnivalói
Cinkota fővárosunk északkeleti részén található. Már az Árpád-korban lakott település, első említése 1044-ből való. Itt zajlott le a mogyoródi csata 1077-ben, Salamon és I. Béla fiai közt.
1283-tól a Nyulak szigeti apácák birtoka, és egészen a török korig jelentős település maradt.
 >>>Folytatás>>>

Rejtőző értékeink 2. Nagytétény látnivalói
Nagytétény Buda déli részén helyezkedik el. Már a római időkben lakott település, hiszen az ókorban itt helyezkedett el Campona katonai tábor és erőd (castellum). A honfoglaláskor Tétény vezér lakhelye volt (innen kapta mai nevét: Nagytétény). 1279-ben IV. (Kun) László király országgyűlést is tartottak a helységben. Mátyás király 1461-ben Nagytétényt mezőváros rangra emelte.
  >>> Folytatás >>>

Rejtőző értékeink 3. Vízivárosi különlegességek
A Víziváros a budai Vár alatt helyezkedik el, főbb látnivalói az I. Kerületben találhatóak. 
A városrész már az őskorban lakott volt, a római korban pedig erre vezetett az észak-déli főútvonal. A mai Fő utca szinte teljes egészében az egykori római út vonalát követi.
A Víziváros központja a Batthyány tér, melyet gyönyörű középületek határolnak: a barokk stílusú Szent Anna templom és az Erzsébet apácák temploma.
  >>> Folytatás >>>
 

Rejtőző értékeink 4. A pesti városfal nyomában
A 15. század közepén Pest egy magas kőfallal körülkerített nagy falu volt, ami a mai Váci utca mentén terült el. Három kapu biztosította a forgalmat: a Váci utca végén levő Váci kapu, a Kossuth Lajos utca végénél a Hatvani kapu és a mai Kálvin térnél a Kecskeméti kapu. Egészen a 18. Század közepéig elegendő volt e falak által körbezárt terület a város számára de Mária Terézia reformjainak következtében azonban Pest elkezdte kinőni határait. Mivel a városfal szinte fojtogatta a települést, kezdetben egy új kapu nyitásával akarták orvosolni a helyzetet. A Vízi kapu a mai Váci utca Fővám tér felőli kezdeténél nyílt, de nem sokat enyhített a helyzeten. A város nem tudott terjeszkedni, mivel a fal továbbra is körbezárta.
  >>> Folytatás >>>

Rejtőző értékeink 5. Természeti különlegességek
Sorozatom befejező részében olyan természeti különlegességeket szeretnék bemutatni, amelyek nem, vagy kevésbé vannak a köztudatban. Ugyanakkor megismerésük fontos, hiszen szó szerint fővárosunk szerves részei…
 A Budai Tájvédelmi Körzet zöld koszorúként öleli körbe a budai kerületeket. Az olyan közismert védett területek mellett, mint pl. a Normafa, Hűvösvölgy és környéke, a Gellért- és a Sas-hegy, vagy a Kamaraerdő, olyan egyedi természeti látnivalók is megtalálhatóak, melyek nincsenek annyira szem előtt. Északról dél felé haladva belőlük nyújtanék át egy színes csokorra valót, természetesen a teljesség igénye nélkül.
  >>> Folytatás >>>

Csendes kertek, avagy egy kis temetőtörténet  ( Első rész )
Tudod-e, kedves Olvasó, hogy hol voltak a középkori Buda és Pest temetői? Egyáltalán, hogyan, mi módon adták meg a
végtisztességet elődeink az elhunytaknak? Mivel az egyetlen összefoglaló munka (Fehér Jolán Antónia: Budapest székesfőváros
temetőinek története) 1933-ban jelent meg, megkísérlem összefoglalni ebben a tanulmányban a legfontosabbakat. Hiszen a
kegyeleti helyek történetének ismerete hozzátartozik Fővárosunk történelméhez…
  >>> Folytatás >>>

A Kerepesi temető ( Csendes kertek, második rész )
Kedves Olvasó! Pest város egyetlen nagyobb temetője, a török kiűzése után ( 1686 ) létesült. E hely a mai Lehel tér helyén volt, és 1847-re gyakorlatilag megtelt. Ekkor jött létre a Kerepesi temető, melynek történetét az alábbiakban fogom ismertetni…
 Itt található a franciaországi emigrációban elhunyt Károlyi Mihály köztársasági elnök síremléke, de itt nyugszik Kádár János is, aki 32 évig állt az ország élén… A rendszerváltás utáni első miniszterelnök, Antall József is itt pihent meg örökre.
  >>> Folytatás >>>

Rákoskeresztúr sírkertjei ( Csendes kertek, harmadik rész )
( Új Köztemető – Izraelita temető )
Az Új Köztemető 1886-ban létesült a pestlőrinci és rákoskeresztúri ( jórészt lakatlan ) határ mentén 429 hold területen. 1933-tól már több ízben kellett bővíteni, és ma már több mint 600 hold területen fekszik. A Városi Tanács a megnyitáskor a felekezetek számára vegyes temetkezést rendelt el, csak a katonaság számára alakítottak ki külön parcellát. Ezt csak a 2. Világháború után számolták fel. Külön parcellaként maradt meg az olasz katonai, és a török ( mohamedán ) temető.
1968-ban létesült a halotthamvasztó. 1989-ben itt temették el Nagy Imrét és társait a 301-es parcellában.
 >>>Folytatás>>>

A farkasréti temető ( Csendes kertek, negyedik rész )
Amerikai típusú sírkert is létesült, első sorában díszsírhelyekkel: Bartók Béla zeneszerző, Máté Péter, Cserháti Zsuzsa énekesek, Csákányi László színművész, Solti György karmester, Németh Marika operett primadonna is itt pihent meg örökre… 
A domb tetején található az ún. Művészparcella, amely többek között a következő művészeknek nyújt örök nyughelyet: 
Páger Antal, Hofi Géza, Sárdy János, Major Tamás, Honthy Hanna, Ruttkai Éva, színművészek, Kodály Zoltán, Fényes Szabolcs, zeneszerzők ...
Innen lefelé indulva érintjük Kiss Manyi, és a Latabár család, valamint Domján Edit és Jávor Pál színművészek sírhelyeit ...
>>>Folytatás>>>

Temetéssel kapcsolatos szokások a zsidó vallásban
Keleten a gyász színe általában a fehér. A halottakat a mosdatás után fehér ruhákba öltöztetik. Gyalulatlan deszkából készült, zárt koporsóban ravatalozzák fel, illetve temetik el. A temetés a -valóban nyomós okokat leszámítva- lehető legrövidebb időn belül megtöténik. A holttestet a földbe temetik el, a vallás az égetést tiltja. A szertartáson 10 férfi szükséges ahhoz, hogy elmondják a Kádis-t ( halotti ima ). A temetést követően harminc napig nem látogatnak a temetőbe, hogy ne zavarják az elhunyt beilleszkedését új környezetébe. 
  >>>Folytatás>>>

A zsidóság vészkorszaka
1944. március 19-én a Harmadik Birodalom megszállta Magyarországot. Már másnap, március 20-án Budapestre érkezett Adolf Eichmann, a zsidó kérdés megoldásának szakértője. Április 5-től a zsidóknak sárga csillagot kellett viselniük a felső ruházatukon. 
Április 16-án kezdődött meg Kárpátalján az első gettók megalakítása, mintegy 200 000 zsidó begyűjtése és beköltöztetése. Ezért választották ezt a napot a Holocaust Áldozatainak Emléknapjává.
  >>>Folytatás>>>

Mondottam ember, küzdj...
Minden eddigi társadalmi forma igyekezett szabályozott kereteket adni annak, hogy az egyén hogyan gyakorolhatja jogait és 
milyen módon érvényesítheti érdekeit, miként orvosolhatja az őt ért sérelmeket. Az igazi nehézséget azonban azok az esetek 
jelentik, amelyek nem kimondottan tartoznak a jog tárgykörébe. Vagyis, hogy hol szabunk gátat a személyünket ért 
megaláztatásnak, kihasználásnak akár a munkahelyünkön, tömegközlekedésben, kereskedelemben, vagy a másik megoldást 
választván kikerüljük a konfliktust és önmagunkat károsítjuk ilyen- vagy olyan módon. Esetleg haragunkat, félelmeinket 
láncreakcióként kivetítjük egy másik szerencsétlen embertársunkra, mert ő talán velünk nem mer ujjat húzni.
   >>> Folytatás >>>

Körutazás a múltban, érdekes felfedezéssel
Borongós, esős időben került sor a római kori időutazásra. Hosszas keresés (és némi tócsaszlalomozás) után találtuk meg a romkertet. Jellemző a helyi viszonyokra, hogy egyetlen jelzés sem mutatta, hogy merre kell mennünk. Ezek után nem csoda, hogy ezt a jelentős nemzeti értékünket – az Európában egyedülálló, az időszámításunk szerinti 2. századból származó, kitűnő állapotban megmaradt mozaikokat-, a szakembereket leszámítva szinte senki sem ismeri. Bolyongunk a fedett helységekben, mígnem a 9-es számmal jelzett félköríves záródású terembe érve megakadt a szemünk az ott látottakon: a mozaik három férfit (is) ábrázolt, két fiatalt és egy idősebbet. Az egyik fiatal intim módon öleli át (hátulról) az idősebbet, a másik ifjú gyöngéd pillantásától kísérve. Ezt a látványt szeretnénk most megosztani Veletek.
 >>> Folytatás >>>

A szerelem hatalma 
  Látott-e valaha a Kedves Olvasó olyan alkotást, amely két szerető szív egymás iránti gyengéd érzéseit és sírig tartó szerelmét testesíti meg? Én láttam! Láttam szobrokat, meg festményeket, meg díszkutakat, meg... két érző ember emlékét kirajzolódni a székesfehérvári Bory-vár atmoszférájában. Mint gyerekkoromban, amikor a felfoghatatlanul bonyolult világ egy titkát megfejtettem. 
   >>> Folytatás >>>

Rendhagyó képeslap Székesfehérvárról...
Kedves itthonmaradottak! 
Üdvözletünket küldjük a MÁS PROGRAM első kétnapos, egyéjszakás kalandjáról! Az odaút elég zsúfolt volt,  egy balatoni végállomású vonaton, általános iskolás csoportot szállító kocsiban végigállva A létszám családias, épp kellemes. Az idő Alba Regián is gyönyörű, százágra sütő Nappal, úgyhogy a szállás elfoglalása után (egy fiúkollégium teljes emelete) semmi sem mentett meg bennünket a városnézéstől. . 
   >>> Folytatás >>>

Kőbe álmodott történelem: a Belvárosi Plébániatemplom
2003/01/19-én tervszerűen lezajlott idei első túránk, melynek során feltérképeztük fővárosunk egyházi műemlékeit: A Deák Ferenc tértől a Korzóig. Utunk végén, de nem utolsósorban került sor a Belvárosi Plébániatemplom megtekintésére. Az építmény magában hordozza az elmúlt 2000 év magyar történelmét, és megjeleníti Budapest 1000 évnyi építészettörténetét is! Hogyan lehetséges ez, kérdezed...
   >>> Folytatás >>>

 Szívünk tavasza
  Gondolatok egy házibuli után.
  2002. 03. 24.
   A Tavaszköszöntő Partival jelképesen átkerültünk az ébredés és a megújulás évszakába, csakúgy mint a bennünket éltető természet. Ahogyan az élőlények változnak, hogy a megújuló környezetükben életben maradhassanak, nekünk embereknek is időnként váltani kell. 
   Tudjuk, hogy a melegek kisebbségként élik mindennapjaikat, viselve annak hátrányait. Mivel a jóban és a rosszban is csak egymásra számíthatunk, sokkal fontosabbak számunkra az emberi kapcsolatok. A magány, depresszió és az öngyilkossági gondolatok sokkal gyakoribb vendégek házunk táján mint amit a statisztikák mutatnak. Nem is beszélve arról, hogy az
örömeinket, élményeinket muszáj megosztani valakivel...
    >>> Folytatás >>>

 Hidak a Duna felett  1. 
  2002. 03. 17.
   A terveknek megfelelően  2002.III.17-én  lezajlott a program. Ezúton is szeretném megköszönni az elismerő szavakat, melyeket a túra megszervezéséért és lebonyolításáért kaptam. Mivel az egyetlen összefoglaló munka (Dr. Gáll Imre:A budapesti
Duna-hidak)1984-ben jelent meg, a nagy érdeklődésre való tekintettel röviden összefoglalnám hídjaink építéstörténetét (időrendben) mindenki számára, akit a téma érdekel, és nem tudott részt venni kirándulásunkon.
    >>> Folytatás >>>

Hidak a Duna felett 2.
  Többen jeleztétek, hogy bár időrendet ígértem a "túránk" során, az első részből kimaradt a 4. (Szabadság-híd). Az ok nem a feledékenység. Amint azt olvashattátok, az Újpesti Vasúti Híd újjáépítésekor felhasználták a Déli Vasúti Hídnál lebontott ideiglenes szerkezetet. Ezért történt "előzés", ezáltal a különböző utalások és ismétlések elkerülhetők. 
  Most pedig folytatódjék az időutazás…   A Millennium kora…
    >>> Folytatás >>>

Hidak a Duna felett 3. 
  Miről is szól a 3. rész, kérdezhetnéd tisztelt olvasóm. Hiszen már összefoglaltam hídjaink építéstörténetét, az elkészült részekből minden érdeklődő tájékozódhat. De nem beszéltem még a négy Duna-ági hidról, és szólni kell -sajnos- a pontonhidakról is. Induljunk el tehát északról dél  felé, ahogy a jó öreg Duna halad…
   >>> Folytatás >>>

Gödöllő
 2002. 02. 17.
Mitől válik egy kirándulás olyan emlékezetessé, hogy még hónapok múltán is rá-rágondolok? Hiszen  mindegyik a tükör túloldalára vezet, ahol tótágast állnak a szabályok, ahol fojtott hangon súgják a  fülembe egy-egy közös ismerősre utalva: – Vigyázz, ő hetero!...
Minden idegen városnak emberek adnak arcot. Egy fagylaltot áruló fiú Párizsban, egy pincér
Prágában és egy idegenvezető Gödöllőn. 
    >>> Folytatás >>>

Van jobb programod? 
Cikk a Mások újság 2002 januári számából.
Vasárnap reggel, úgy fél kilenc körül kikászálódtam az ágyból, kinéztem az ablakon, és egyből az jutott az eszembe, hogy milyen jó a medvéknek. Ha valaki felkínált volna egy összkomfortos barlangot, esküszöm, bevonulok téli álmot aludni.
Szürke massza telepedett a városra, a hőmérséklet pedig (valamint a hangulatom) a fagypont körül járt. De az ember azért ember, hogy ügyes szlalomozással elkerülje a rá leselkedő depressziós csapdákat. Gyorsan kitörültem a csipát a szememből és kézbe vettem a kedvenc programajánlómat. (Az legalább meleg.)...
    >>> Folytatás >>>

 Üdvözlégy Mária, ki malaszttal teljes...
  2001.október 06. Sziklatemplom
  Beültünk a Sziklatemplom padsoraiba, elcsendesedtünk és próbáltunk egy kicsit 
elmélkedni -kihasználva a hely atmoszféráját, a félhohályt, a nyugalmat. Próbáltuk 
magunk  mögött hagyni a hétköznapok gondját-baját, a munkahelyi hajszát, az 
életünkkel  állandóan együttjáró súrlódásokat, konfliktusokat. Felidézni megannyi jámbor 
Szent példáját, erőt merítve azokból az előttünk álló további akadályok leküzdéséhez, ki-ki hite és beállítottsága szerint. Ismétlem: próbáltuk! Talán sikerült is volna ha nem zavarta
volna meg valami a nyugalmunkat...
    >>> Folytatás >>>

Őrzünk és védünk!
  2001. október 06. Gellérthegyi víztároló
 A nyilvánosan meghirdetett gellért-hegyi víztároló meglátogatására a World Trade Center és a  Pentagon épületek ellen elkövetett merényletek után négy héttel került sor. 
A Március 15-e téren találkoztunk egy buszmegállóban. Az első megérkező egy 
számunkra  ismeretlen, jólöltözött 50-es úriember volt, kezében irattáskával. 
Érezhető volt, hogy ránk vár, de valahogy mégsem illik bele a képbe....
     >>> Folytatás >>>